Név: Riyria Zirah Janterra (gyakran rövidíti R. Z. Janterrának, vagy Riyria Janterrának)
Becenév: Kék Démon
Faj: ember
Nem: nő
Születési hely, idő: B.B.Y. 26, Terratra (30 éves)
Foglalkozás: az uralkodó keze/birodalmi tiszt
Erőérzékeny: igen
Önéletrajzi kivonat a „kék démon” életéből, ismeretlen szerző tollából.
Riyria Zirah Janterra a festői szépségű Terratra bolygón született, a királyi család legifjabb tagjaként. A bolygó nem sokkal a lány születése előtt lépett be a Köztársaságba, és hűséges is maradt a yavini csata utáni második évig. De ne szaladjunk ennyire előre.
A Janterra klán volt a bolygó uralkodó családja, melynek jogát több évszázadnyi véres háborúskodás után szerezte meg. A későbbiekben a fennmaradt négy klán szövetséget kötött egymással, de ez a szövetség felbomlott, és újabb háború rázta meg a Terratrát. Ebből a háborúból a Janterrák kerültek ki győztesen. Riyria nem sokkal az utolsó konfliktus lezárása után látta meg a napvilágot, ezért kimaradt a klánok összecsapásából. A harc iránti lelkesedését azonban örökölte szüleitől, és háborús történeteteken nőtt fel esti mesék helyett.
Kiskorától kezdve aktívan gyakorolta a bolygó legnépszerűbb fegyverének – és egyben klánja jelképének – a jichtok használatát, mely egy kétágú lándzsa volt. A későbbiek során is elkísérte ez a fegyver, persze szimbolikus értelemben véve. A család igyekezett jó kapcsolatot ápolni Palpatine főkancellárral, és amikor csak tehették, igyekeztek imponálni neki. A Birodalom felemelkedése után ért be leginkább a gyümölcs, mikor az uralkodó személyesen látogatta meg a családot a Terratrán, hogy részt vegyen Riyria tizennegyedik szülinapján.
A szemtanúk arról számoltak be, hogy Riyria több tapasztalt jichtok forgatóval kiállt küzdeni, és habár legyőzni nem tudta őket, nagyon ügyesen helytállt. Túlságosan is ügyesen ahhoz, hogy beleférjen a tehetséges kategóriába. Éppen ezért Palpatine személyesen beszélt a lány apjával, Haddal, aki megengedte az uralkodónak, hogy Riyria részt vegyek a császár „különleges kiképzésében”. Az uralkodó elmagyarázta kis védencének, hogy olyan képességeket birtokol, melyeket, ha kellőképpen megtanul használni, legyőzhetetlen lehet. Egy vérvizsgálat után végre bebizonyosodott, hogy a lányt átjárja az Erő. Az uralkodó pedig azt tette, amit ilyenkor kell: kiaknázni a lehetőségeket.
Személyesen nem taníthatta Riyriát, ezért a birodalmi kiképzőtáborok egyikébe küldte, hogy mindenki úgy higgye, katonának képzik. Az ifjú hölgy nagyon örült a kiképzés lehetőségének, hisz így végre lett alkalma bővíteni saját harci ismereteit. Saját népének vívóstílusán kívül még elsajátította a pusztakezes harc, a vibropengés és tőrök, valamint a lőfegyverek használatát is. De titokban mást is csinált ott. Palpatine megbízásából egy inkvizítor is a táborban tartózkodott, hogy minél mélyebb behatást nyújtson Riyriának az Erő természetébe. Az oktatás a rengeteg elmélethez képest kevés gyakorlattal párosult. Kohen Sirron inkvizítor ügyelt arra, hogy csak azokra az Erőalkalmazásokra tanítsa be a lányt, melyek feltétlenül szükségesnek bizonyultak. Palpatine hasznos eszközöket akart, és nem olyanokat, akik később ellene fordulhatnak. Szerencsére Riyria nagyon tisztelte a császárt és a Birodalmat, így esze ágába sem jutott visszaélni a hatalmával. Holtig hűséges fanatikusnak bizonyult, aki előbb végezne magával, minthogy elárulja vezéreit. Akkor még nem sejtette, hogy „előléptetése” csakis attól függ, hogy mikor árulja el feljebbvalóit.
A jichtok iránti elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, hogy nem tudott megbarátkozni az hagyományos fénykard kezelésével. A kétágú fénykarddal – érdekes módon – sokkal jobban bánt, mely betudható annak, hogy közel egész életében olyan fegyver forgatására nevelték, mely hasonló felépítéssel bírt. Ez kapóra jött az inkvizítornak, aki maga is a duplapengés fénykardot használt. Sirron a soresu stílus használatába avatta be a diákját, direkt ügyelve arra, hogy csak védekezni tudjon, támadni nem. Riyria azonban kitalált egy egyedi módszert arra, hogy fejleszthesse vívóképességeit. A gyerekkorától használt és alkalmazott, jichtokforgatási technikákat ültette át a fénykardforgatásba, ezzel akaratán kívül kifejlesztve egy egész ügyes, saját stílust. A jichtok szimbolikus fegyver volt, ezért szertartásos és táncszerű mozdulatokat igényelt. Palpatine egyre büszkébb volt a lányra, mikor Sirron beszámolt neki a fejlődéséről, és idejét látta egy valódi bevetésnek, hogy kipróbálják a lány képességeit élesben is. Így került sor Galen Shan elpusztítására a yavini csata előtti negyedik évben, amikor Ryria a huszonkettedik életévét betöltötte. Kiegészítésképp megjegyezném, hogy a hölgy az akadémia elvégzése után egy ideig még idegen nyelvet is tanult.
A küldetés egyszerű volt. Megrendeztek egy merényletet a Jedi ellen, melyben sokan meghaltak, köztük a felesége is. De Shan túlélte, ahogy arra Sirron számított. A rendelkezésre álló adatok szerint Galen Shan a Régi Köztársaság idején aktív Jedi volt, parádés vívó és ügyes túlélő hírében állt. Mindketten tudták, hogy túl fogja élni, és hogy megpróbálja majd megtalálni azokat, akik ezért felelősek. Még aznap éjszaka sor került a találkozóra a Jedi és a birodalompárti Erőhasználók között, titokban, távol a várostól. Normál esetben Sirron nem saját kézzel intézte volna el a Jedit, de szerette volna szemléltetni Riyriának, hogy mennyivel a Jedik fölött áll az a tudás, mellyel ők bírnak. A harc megkezdődött a három harcos között. Shan két fénykardot használt az ütközetben, hogy legyen esélye az ikerpengéket forgató sötét Erőhasználók ellen. És meglepően sokáig kitartott ellenük. Még a tapasztalt Sirronnak is feladta a leckét, és ha nem viseltek volna mindketten olyan páncélzatot, mely felfogja a fénykardok csapásait, biztosan sok sebet elszenvedtek volna ellenfelüktől. Csak kellőképpen összedolgozva tudták legyőzni; önállóan egyiküknek sem lett volna esélye. Sirron morgott egy sort, amiért nem sikerült olyan hatásosan bizonyítani az fölényüket, mint ahogy azt szerette volna. A holttestet és az egyik fénykardját elégették, illetve elpusztították. A másik fegyverének nyoma veszett.
A hölgy kiállta a próbát, és végül elfoglalhatta a neki szánt pozíciót: az uralkodó egyik keze lett. Egyike azoknak a titkos Erőhasználóknak, akik az uralkodó nevében jártak-keltek a galaxisban, hogy titkos megbízásokat teljesítsenek. Riyriának volt alkalma kiiktatni lázadó szimpatizáns politikusokat, áruló tiszteket, részt vett diplomáciai tárgyalásokon és egy alkalommal még az egyik „kollégáját” is le kellett győznie, aki már túl nagy veszélyt jelentett a császárra nézve. A nő több alkalommal is bebizonyította, hogy mélységesen hűséges a Birodalomhoz, de közben többször is meglátogatta saját családját, mert a szüleit és testvéreit is szerette. Saját vívóstílusát, melyet ő jichterrának keresztelt el, igyekezett tovább fejleszteni. Beleépítette a soresu lézerhárító képességét is, így már nem volt szüksége tovább a harmadik forma használatára. Azonban a stílus még nem volt befejezve, hiszen nem volt alkalma méltó ellenféllel szembenézni. De egyszer minden képesség próbára tétetik, és ezt Riyria sem kerülhette el. A Birodalom iránt érzett hűségének volt még egy utolsó próbája. És ez a próba volt az, melynek hatására megszületett a Kék Démon.
A yavini csata után egyértelművé vált, hogy a lázadók jóval nagyobb fenyegetést jelentenek, mint amire korábban számított a Birodalom. Egyre több csillagrendszer kezdte el titokban segíteni a lázadókat, és ezek közé tartozott a Terratra rendszer is. Riyria volt az első, aki rájött, hogy mire készül az apja. A lányát akarta kihasználni, hogy segítsen információkat lopni a lázadásnak, de a lány nem egyezett bele, és ezért kizárták a Janterra klánból. Nem hibáztathatjuk Hadd döntését, hiszen a birodalmi támogatások megcsappantak, és a Terratra nem tartozott a központi közigazgatásai közé. Nem élvezhette azokat a kiváltságokat, melyeket a magvilágok. Így látva, hogy nem tudja többé garantálni a bolygó gazdagságát, a Janterra klán tagjai kénytelenek voltak komoly adókat kivetni az önfenntartás érdekében. Az egyre katasztrofálisabbra forduló politikai helyzet pedig rendesen megviselte Hadd idegeit. De ezzel a kizárással aláírta a halálos ítéletét. Riyria kezdetben titkolni akarta családja tevékenységét, de mikor kiderült, hogy Sirron mester is a lázadók pártján áll, és már két éve információkkal látta el a Szövetséget, betelt a pohár. Az inkvizítor is megpróbálta a saját oldalára állítani az uralkodó kezét, kevés sikerrel. Hogy pontosan miért fordult az erős sötét harcos Palpatine ellen, azt pontosan nem tudjuk. Állítólag a Galen Shan elleni erkölcsi veresége hatására ábrándult ki a Birodalomból, és kezdett megdőlni a hite saját hatalmának felsőbbrendűségét illetően. Akárhogy is volt, Riyria haragjában elárulta a császárnak mindkettejüket. Pár nappal később őt bízták meg, hogy hajtsa be a letartóztatási parancsot a Terratra vezetője ellen.
A nő keserűsége és haragja vegyült a hűvös előírásosságával, mikor saját maga vezette a hadat szülőbolygója ellen. Mivel a klánja nem akarta megadni magát, és csatát kezdeményezett, a konfliktus kirobbanása elkerülhetetlen lett. A bolygó fővárosának utcái pillanatok alatt megteltek a honvédség és a birodalmiak lézereivel. Riyria egykori ismerősei, barátai és társai ellen emelt fegyvert, és küldte át őket a másvilágra. Azonban útját szegte néhai mestere, aki a Terratrán rejtőzött el, mert számított egykori diákja felbukkanására. Ketten eltávolodtak a harcmezőtől, hogy megvívjanak egymással. Riyria számára nem volt könnyű a harc, és nem csak azért, mert Sirron erős ellenfél volt, hanem mert érzelmi szálak fűzték az inkvizítorhoz. A kiképzése ideje alatt egész megkedvelte a férfit, és egyfajta nagybácsiként tekintett rá. Végül sikerült legyőznie a sötét harcost, de a küzdelem befejezéséről egyedül csak annyit tudunk biztosra, hogy Sirron halálával végződött. A körülmények nem tiszták. Egyes elméletek szerint Riyria fölényes győzelmet aratott Sirron fölött, de erre rácáfol a tény, hogy míg az inkvizítor képzett Erő- és fénykard használó volt, addig a nő csak a fénykard forgatásához értett, és kevesebb harci tapasztalattal bírt vívás terén a mesterénél. Egy másik elmélet szerint Palpatine egy kémje segített Riyriának. Egy harmadik szerint pedig Sirron hagyta magát legyőzni, ami elég sok kérdést vet fel.
Akárhogy is legyen, a mester halála után saját családját is halálra kellett ítélnie, hiszen nem adták meg magukat, és muszáj volt példát statuálni. Az eset teljesen megkeményítette a nő szívét, aki bár megszilárdította a Palpatine oldalán elfoglalt helyét, belül meghalt ember lenni. Már nem volt több, csak a Birodalom talán leghűségesebb mészárosa. Egészen az uralkodó haláláig Riyria saját bolygójának kormányzója volt, hogy erős kézzel léphessen fel a lázadók ellen. Rideg, kék tekintetével nézett mindenkire, innen kapta meg a Kék Démon becenevet. A bolygójáról több koncepciós pert is irányított már, melyeket a környező rendszerekben vezettek le. Könyörtelenül és hidegvérrel küldött a halálba több, mint száz embert, akik gyanúsak voltak számára, vagy csak annyi volt a bűnük, hogy rossz időben voltak rossz helyen. Riyria kegyetlensége messze vitte a hírét, és megalapozta a nő rosszhírét.
Az uralkodó halála után ismét elérte a szenvedés. Nagyon a szívén viselte Palpatine halálát, de azt is tudta, hogy a Birodalom nem hullhat szét. Felismerve a helyzet szörnyűségét, eldöntötte, hogy igyekszik a Birodalmat egyben tartani, és bosszút esküdött Luke Skywalker, meg valamennyi Jedi ellen. Miután Sate Pestage lett az új császár, Riyria elfogadta azt ajánlatát, hogy újra az uralkodó keze legyen belőle. Ahogy régebben Darth Vader, úgy Riyria is megkapta az engedélyt egy fénykard viselésére. Hiába volt ugyanis az uralkodó keze, ez Palpatine kormányzása alatt egy titkos szervezet volt, melynek nem szabadott hivalkodnia saját képességeivel és rangjával. Ennek megfelelően a fénykardot és az Erőt is csak akkor használhatta, ha harcra került sor, és még akkor is ügyelnie kellett arra, hogy minél kevesebben lássák jártasságait. Az egyetlen, aki nyugodtan járt-kelt a birodalmiak előtt fénykarddal, az Darth Vader volt. Még az inkvizítorok közül sem engedhette meg magának mindenki a fénykard viselését. Pestage felajánlotta neki, hogy vegye át az inkvizíció vezetését, de ezt Riyria elutasította. Nem csak az taszította, hogy egykori mestere is egy volt közülük, hanem az is, hogy a sötét oldalt használták. Riyria ugyan tudta használni az Erőt, és tisztában volt a világos és sötét oldal tanaival, de magát sosem tartotta kifejezetten a sötét oldal hívének. Nem arra képezték ki, hogy Sith legyen, hanem egy olyan birodalompárti katona, aki behatóan ismeri a legősibb titkokat. Nem is óhajtott magára többként tekinteni. ellentétben a Sithekkel vagy a Sötét Jedikkel, Ryriát nem vonzotta a hatalom, és sosem fitogtatta az erejét. Ez is taszította valamennyire az inkvizíciótól, akik gyakran használták az Erőt kínzásra és megalázásra. Riyria az Erőt a Birodalom érdekében használta mindig is, de jobban becsülte a szavak meggyőzőerejét, mint az erőfitogtatást. Beosztott katonáitól sem tűri el, ha visszaélnek a jogosítványaikkal.
Így tehát Riyria készített magának egy új fénykardot, mely felváltotta a régit. Korábbi duplapengés kardját nem ő építette, és ajándékba kapta Sirronról. Miután az inkvizítor meghalt, haragjában tönkretette azt, és jelezte az uralkodónak, hogy nem fog újat készíteni, mert túlságosan is a mentorára emlékeztetné. Most mégis Pestage legmegbízhatóbb emberei között tevékenykedhetett, és egy új, saját ízlésére szabott fénykarddal az oldalán sétálgathatott anélkül, hogy bárki lelőné. Jelenleg egy kutatást végez, amellyel túlélő Jedik után kutat. Kötelességének érzi, hogy eltiporja a rend maradékát, és bosszút álljon rajtuk, a birodalom nevében.
Jellem: Riyria előírásos és kegyetlen, ha a helyzet úgy kívánja. Ennek ellenére szívesebben beszélget másokkal, és szeret művelődni, küzdeni. Minden reggel gyakorol a fegyverével, hogy formában maradjon. Ellenfeleit gyakran bosszantja mindenféle megjegyzéssel harc közben. Szülőbolygójára néha-néha visszatér, hogy felidézze az emlékeket, és emlékeztesse magát azokra az időkre, amikor az embernek igenis szörnyű döntéseket kell meghoznia a felsőbb jó érdekében.
Vas. 14 Nov. - 13:25:19 by Vala'na Heysta
