Név: Jorak Salan (Davron Spero)
Nem: Férfi
Faj: Ember
Kor:22
Erőérzékeny: Nem
Foglalkozás: Nincs
Születési hely, és idő: Corellia BBY 18
A karakter története:
Jorak Salan Corellián látta meg a napvilágot, egy évvel a régi Köztársaság bukását követően. Nyugodtnak mondható gyerekkora volt, bár apja idejét többnyire a munka kötötte le. Ezért nagyon kötődött az édesanyjához, de ha véletlenül volt egy kis szabadideje apjának, akkor szinte körberajongták őt bátyjával, és történeteit áhítattal hallgatták. Bátyja, Edson, két évvel sem volt idősebb nála, ezért a korkülönbség nem nagyon akadályozta a testvéri rivalizálásukat. Fiatalságuk nagy részét mindenféle versenyekkel töltötték, ugyanakkor, ha bajba kerültek, ütőképes csapatot alkottak.A folyamatos rivalizálással fejlődött mind a testük, mind az elméjük, s ezt kamatoztatták társaikkal szemben is.
Később ahogyan az szokás volt a Biztonsági Erőknél szolgálóknál, Jorak apja is bíztatta a fiúkat, hogy csatlakozzanak a szervezethez. Együtt vágtak neki a kiképzésnek, de az apjuk közbenjárásának köszönhetően nem egy osztályba kerültek az akadémián. Ez később hasznosnak bizonyult, mivel így önállóan kellett bizonyítani képességeiket. Mindketten az akadémiai elitbe tartoztak, és jelentkeztek a taktikai egységhez, így ismét egyesült a duó. Itt jobban megismerkedhettek a fegyverekkel, és hamar kiderült, hogy Joraknak különösen jó érzéke volt a lövészethez.
Már a kiképzés végéhez közeledtek, amikor feltűnt a Birodalom az akadémián. A lázadók miatt szükség volt az utánpótlásra a rohamosztagosok között, ezért meglátogatták az akadémiát is. A taktikai egység kiképzése volt a legjobb a Biztonsági Erőknél, ezért nem volt sok választásunk. Pár nappal később, már egy szállító hajón voltak útban Carida felé. Már az érkezésükkor megtudták miért voltak a Caridán kiképzett rohamosztagosok az elit egységek. A nagyobb gravitáció közepette még a séta is kimerítő volt. Brutális hely volt, itt mindenkit feltétlen engedelmességre neveltek. A véget nem érő gyakorlatozások meg is ritkították a kadétok sorait, de a túlélők tényleg az elit rohamosztagosok mintái lettek. A koréliai kiképzés ehhez képest játék volt. Jorak itt tovább polírozta mesterlövész képességeit, és az akadémia egyik legjobb lövészévé vált. Azonban nem csak ez a terület lett az erőssége. A rejtőzködés és a pusztakezes harc terén is kiemelkedően teljesített. A kiképzés végén a kadétok legjobbjai a kommandósok soraiba léphettek. Edson eközben ígéretes tisztként a birodalmi flottához került.
Jorakot egy tapasztalt egységhez rendelték a kiképzés után. Nem sokra tartották a harcedzett veteránok az újoncot, és ahol csak lehetőség adódott rá, ott tudatták is ezt vele. Nem kellett sokat várni az első bevetésre sem, így végre rácáfolhatott az előítéletekre. A küldetés célja egy szökésben lévő tudós felkutatása, és elfogása volt bármi áron. A hírszerzés szerint a Vanqoron rejtőzködött. Az eligazítás után pár órával már úton is volt egy 8 fős egység a barátságtalan bolygó felé. Információk szerint egy elhagyatott kalóz tanyán talált menedéket, és futotta pár fejvadászra is a pénzéből, így egész jól védett volt. Leszállást követően két csapatra oszoltak, egy felderítőre, és az elfogó egységre. Jorak és egy másik kommandós kapták a felderítő feladatot. Óvatosan megközelítették a bázist, és szemügyre vették a védelmet. A fejvadászok nem voltak túlzottan jól felszerelve,s nem voltak túl szervezettek sem. Értesítették az egység többi tagját is, így megkezdődött az akció. Mikor elindult, a csapásmérő egység, Jorak elkezdte E-11s típusú távcsöves fegyverével egyenként kiiktatni a védelmet elég nagy zűrzavart keltve a zsoldosok között. A többiek eközben behatoltak a bázisra és minden probléma nélkül elfogták a célszemélyt. Simán ment minden, de váratlanul felbukkant egy csapat droid. Régi klón háborús droidekák voltak, és egyből tüzet nyitottak a elfogó csapatra. Jorak megpróbálta leszedni őket, de a pajzsaik túl erősek voltak, így nem ment semmire a próbálkozásával. Két kommandós elesett, de nem volt idő gyászolni őket, mert a megmaradt zsoldosok is üldözőbe vették a menekülőket és Jorak búvóhelyét is felfedezték, így nem tudta fedezni őket. Jorak és társa is visszavonót fújt és megindultak a hajójukhoz. Jorak és társa le tudták rázni üldözőiket és elérték a hajót, de a többiek késtek. Nem volt más választás, a tudós elfogása volt a legfontosabb, ezért visszaindultak. Hamar el is érték őket. A lassúság oka a fejvadászok és a droidok folyamatos tüzelése volt. Már csak három kommandós volt életben az elfogó egységből, de a célszemély még életben volt. Jorak távcsöves fegyverének pontosságát kihasználva elkezdte a zsoldosok sorainak ritkítását. Így a többiekről elvonta egy kicsit a figyelmet, és megindulhattak a biztonságot jelentő hajó felé. Jorak is lassan hátrálni kezdett. Rövidesen elérték a hajót, de Jorak kissé lemaradt, és mögé kerültek. Jorak segítséget kért, de ekkor meglepő válasz érkezett. A tudós biztonságban volt, és nem lehetett kockáztatni a küldetés sikerét egy feláldozható katona életéért cserébe. A tűzharc közepette látta, ahogyan a hajó felszáll, és magára hagyják az ellenség össztüzében. Jorakban furcsa érzések kavarogtak. Dühöt érzett, ugyanakkor reménytelenséget is. A legerősebb mégis az élni akarás volt, ezért nem gondolkodott, lőtte tovább támadóit. Egyszerre azonban hangos kiáltásokra lett figyelmes, és a tüzelés is abbamaradt. Nem értette mi történt, de nem kellett sokat várnia. A zsoldosok menekülésének oka két gundark volt. Jorak kapott az alkalmon és menekülőre fogta. Szerencséjére a vadállatok nem vele foglalkoztak, így könnyű volt a szökés. Mikor távolabb ért, még megpróbálkozott egy kétségbeesett segélykéréssel, de a komlink néma maradt. Nem tudta mitévő legyen, így keresett egy barlangot, hogy pihenjen és gondolkozzon. Hosszasan törte a fejét, hátha eszébe jut egy terv amivel elhagyhatja a barátságtalan világot. Ekkor jutott eszébe, hogy a zsoldosoknak is valamivel a bolygóra kellett jutniuk. Azonban sietnie kellett, ha gundarkok nem végeztek velük, a hajók jelentették az utolsó lehetőséget a zsoldosok számára is. Erőltetett tempóban indult a bázis felé, közben látta a gundarkok pusztítását, de a vérszomjas fenevadak sem voltak sebezhetetlenek és rövides azoknak a tetemét is megtalálta. Ezek szerint lehet, hogy már elkésett és a hajók már elmentek. Éppen időben érte el a bázist, még két hajót ott talált. Az egyikbe épp beszállt annak legénysége, de a másik kisebb gép gazdátlannak tűnt. Közelebb osont, de úgy tűnt már senki sincs a bázison. Birtokba vette a kis vadászt, ami nem volt a legkorszerűbb, de repülőképesnek tűnt. Megnézte annak navigációs térképét, de csak pár cél volt betáplálva. A legésszerűbbnek Nar Shadda tűnt. Talán onnan visszatérhetett volna egy birodalmi támaszpontra, de ott nem lófrálhatott kommandós felszereléssel. Keresett egy halott fejvadászt, és öltözéket cserélt. A könnyű kommandós páncél után a fejvadász ruhája nehéz és ormótlan volt. Csak néhány fegyvert tartott meg, pár gránátot, és mesterlövész puskáját. A hajó vezetése nem okozott neki gondot, lévén a kommandósok pilóta kiképzést is kapnak. Beizzította a hajtóművet és elhagyta a bolygót, majd a hiperhajtómű segítségével elindult a Hutt űr felé.
Érkezésekor a leszállásnál nehezen engedték leszállni, de nem volt meggyőzhetetlen az irányító. Itt eladta a hajót, mellyel csoda volt, hogy eljutott Nar Shaddára. Ahogy járta ezt koszfészket, halott a Birodalom vereségéről,s az uralkodó és Darth Vader haláláról. Ez nem sok jót jelentett, így elgondolkozott. Megéri-e visszatérni? Az ő képességeivel remek fejvadász lehetne belőle. Ugyanakkor nem akart csalódást okozni bátyjának sem, habár valószínűleg halottnak hiszi mindenki a Vanqoron történtek után. Így csak arra jutott, hogy elfordul a Birodalomtól, mely amúgy is ott hagyta meghalni. Most már csak keresnie kellett egy embert aki által új személyazonosságot szerezhet, mert egy dezertőrt valószínűleg nem fogadnák szívesen sehol a galaxisban. Ez igencsak drága mulatság volt, de a hajó árából éppen, hogy futotta rá. Új neve: Devron Spero. A papírok szerint Coruscanton született egy átlagos családban. Egy szállítmányozási cégnél dolgozott, amely az óta megszűnt. Így került Nar Shaddara. A fegyverekre nem volt engedélye, ezért csak a jól elrejthető pisztolyt tartotta meg, a többit eladta egy árusnak, aki persze áron alul vette meg a fel. Az a kis pénz elegendő volt ahhoz, hogy eléljen egy darabig a Nar Shaddan új nevével, de valami pénzszerzési lehetőséget kellett találnia. A pénz egyre csak fogyott, de a munka nem jött, ezért a kantinok járta, hátha akad valami munkalehetőség, akármilyen legyen is az.
Karakter kinézete: 183 cm magas, rövid barna hajú, átlagosnál jobb erőben lévő fiatalember. Ruházata az elhullott fejvadásztól van. Általában ebben látható.
Karakter jelleme: Nehezen bízik meg más emberekben, a vanqori kalandok után már csak magára számíthat, ezért nem is érdekli a környezetében élők élete. Egyetlen gyengéje a családja, értük bármit megtenne. Azonban a jelen pillanatban a pénzszerzés a legfontosabb számára, és bármit megtesz ennek érdekében.
Vas. 14 Nov. - 13:25:19 by Vala'na Heysta
