Egy admirális öröksége

A Chimaera hatalmas fémóriása veszélyes tengeri ragadozóként lebegett
a kihalt bolygó felett. Pealleonak viszont úgy tűnt, mintha maga a hajó
is gyászolt volna. Három nap telt el a Bilringi csatavesztés és a
főadmirális halála óta .
A tiszt elindult a csillagromboló egyik folyosóján, előtte a Thrawn
admirális testét rejtő üvegkoporsó lebegett, melynek két oldalán
rohamosztagosok masiroztak. Meghalt a Birodalom utolsó nagy vezére,
ezzel a remény is porrá omlott össze.
Az ilyen időkben csak az segített, hogy ha a régi jó napokra emlékeztek.
Pellaeon minden pillanatra emlékezett, így arra a négy évvel ezelőttire is.



Gilad Pellaeon belépett a kapitányi irodába. Katonásan egyenes háta
meggörnyedt, nemes arcvonásain fáradtság és fájdalom suhant szét, ahogy
leült a székébe, majd kért a sarokban álló orvos droidtól egy
fájdalomcsillapítót. Az odalépett, és a Chimera kapitánya kezébe nyomta a
tablettát.
A férfi minden reményét elvesztette.
Sok háborút átélt. Hajójával a Leverelel végigharcolta a Klónháborúkat.
Emlékezett a Mersoni ütközetre, amikor vissza kellett vonulnia, mivel ha
nem teszi meg, akkor szétrobbantják a hajóját. A Birodalom idején olyan
személyek alatt szolgált, mint Tarkin nagymoff, Darth Vader, Piett
kapitány, vagy maga a Császár.
Nem hozzájuk volt hűséges. A flottához volt.
Büszke volt erre.
Annál inkább fájt a szíve, amikor látta a Halálcsillagot megsemmisülni.
És akkor a büszkeségével harcolt, amikor visszarendelte a hajókat és
megfutamodott.
Pellaeon bevette a tablettát, majd leöblítette egy pohár koréliai
brandyvel. Mostanában naponta kettőt vagy hármat megivott belőle. Jó
tett a gyomrának.
A Birodalom összeomlóban volt…
Elvileg ő volt a rangidős tiszt, de ez csak névleges volt, mint minden
rang a mostani helyzetben. Előbb Pestage, a császár egykori
tanácsadóját, majd Isardot a hírszerzés vezetőjét szolgálta , aki most
már halott.
Coruscant a Lázadók kezén, a Birodalmi tisztek pedig kisebb területeket
hasítanak ki maguknak az egykor oly hatalmas Birodalom testéből.
Ez az apokalipszis volt.
És végig kellett néznie.
Felcsipogott a kommunikátor. Pellaeon odafordult, majd és egy
gombnyomással fogadta a hívást. A képernyőn egy fiatal birodalmi tiszt
képe jelent. A ruhája nyaka kigombolva, a sapkája az irányítópulton.
- Uram, egy üzenetet fogtunk az Ismeretlen Régióból. A kódolása magas rangú tisztre vall.
Gilad azonnal felállt.
- Kapcsolja az irodámba.
A holopadon megjelenő alak azonban se nem a Császár, se nem Vader nem
volt. A Birodalmi Főadmirálisok fehér egyenruháját viselte, a tartása is
egy ilyen magas rangú tisztre vallott, de nem volt emberi lény.
Pellaeonban nem volt meg az a idegen gyűlölet, amit más birodalmi
tisztekbe belé neveltek, de a látványon ő is megrökönyödött. A férfinek
kék bőre volt, vörös szemei és fekete, rövidre nyírt haja. Egy chiss,
ismerte fel, ez csak Thrawn admirális lehet. A politikai vereségei miatt
küldte a Császár az Ismeretlen Régió felderítésére.
Pellaeon leült a székébe, és úgy fogadta az üzenetet.
- Mi a szándéka?
- Ön a rangidős tiszt, igaz? – kérdezte Thrawn. Pellaeon jól tudta, hogy
mi jön. A chiss felszólítja, hogy adja át a flotta főparancsnokságát.
- Igen. Mit akar?
- Tárgyalni. Az Új Birodalomról
Pellaeon jól tudta, hogy ez csapda. Tudta, hogy ha elmegy abba a rendszerbe, akkor Thrawn rátámad, és ő meghal.
Tartogatok a szobámban egy lézerpisztolyt, egy ilyen alkalomra. Legalább becsületesen halok meg, csatában.

Pellaeon odalépett Thrawn koporsója mellé, és megnézte. Semmit nem
öregedett, a chiss arcán béke volt. Vajon annak idején milyen
küzdelmeket kellett vívnia a tiszteletért, majd mikor adta fel, hogy
aztán teljesen más nagyságot keressen.
Nem tudni.
Pellaeonnak még mindig megvolt a lézerpisztoly, a temetés után fel fogja használni.
Visszakanyarodott az emlékezete azokba az időkbe, amikor találkozott Thrawnnal.

A Chimaera kilépett a hiperűrből. Mellette megérkezetett a Gryphon és
a Vanquisher. A rendszer másik végében pedig hat csillagromboló és a
kisegítő hajóik várták őket. Hatan három ellen. Pellaeon végigsietett a
hídon, a tisztek egymás után jelentettek neki.
- Uram ellenséges flotta közeledik felénk – mondta az egyik tüzértiszt.
- Harc készültség.
- Kiengedték a vadászaikat! – kiáltotta az érzékelőket felügyelő tiszt.
- Utasítsák a Gryphont és a Vanquishert, hogy 90 fokos kitérő manőver. A turbólézerekből teljes tűz.
A Chimaera felhúzta az orrát, míg a másik két csillagromboló élesen
elkanyarodott. A turbólézerek sugarai darabokra lőtték a TIE vadászokat.
Ahogy távolodtak tőlük, a vadászok üldözőbe vették a két
csillagrombolót.
Az ellenséges flotta két hajója pedig már várta őket a bolygó holdjánál.
Két Assasin osztályú cirkáló. Azonnal tűzet nyitottak a
turbólézereikből. A lövések szétfröccsentek a Chimaera pajzsain.
Pellaeon elgondolkodott azon, hogy talán rosszul mérte fel Thrawnt, nem
is az a nagy stratéga. Talán ha most legyőzi, akkor ezzel a hírrel
visszatérhet a Birodalmi Flotta maradékához…
Ekkor eszébe jutott, hogy azon a hajón is csak a haditengerészet tisztjei vannak, akik parancsot teljesítenek.
- Lőjenek a hajtóművekre és a fegyverekre.
.Az első cirkáló orrában lévő lézerek helyén már csak vörös fénypontok
lettek, majd egy nagy robbanás a hajtómű fúvókák felől. Az űrhajó bénán
dőlt félre, miközben a másik jobbra fordult, majd villámgyorsan
megkerülte a Chimaerát és tüzelt közben.
A Chimaera válaszolt erre.
A hajó középső részéből lángnyelvek csaptak ki. Az Assasin megdőlt erre.
- Összpontosított tűz a jobb oldali turbólézerekből – adta a parancsot a Chimaera kapitánya.
A képernyőkre pillantott. Látta, hogy a Gyphron és a Vanquisher a
parancsának megfelelően Thrawn flottája felé indul, hogy egy átkaroló
manőverrel letámadja őket.
Pellaeon elmosolyodott erre…
Lehet, meghalnak itt, de megmutatják, hogy a Birodalmi Haditengerészet még tud pár meglepetést okozni.
- Nem találtunk el semmit! – hallatszott a Vanquisher kapitányának a hangja a kompból.
- Hogy mi?
A legszélső csillagromboló még mindig ott lebegett.
- Lőjön még egyet!
A Vanquisher orrát elhagyta egy újabb zöld lézer, ami áthatolt a csillagromboló testén, az enyhén megrezgett. Hologram?
Egy hologram?
A Tie vadászok is eltűntek.
- A TIE vadászok?
- Egy sincs.
- A roncsok?
Az érzékelőket kezelő tiszt leütött pár billentyűt, majd Pealleon felé nézett.
- Semmi, vagy várjon.
Lenyomott még pár gombot.
- Vannak roncsok, de nem TIE vadászoktól, ezek szondadroidok.
Pellaeon tudta, hogy ez egy csapda. A legrosszabb fajtából.
Egy egész flotta lépett ki a hiperűrből. A hat csillagromboló tökéletes másai, felsorakoztak a bolygó holdja körül.
A két másik csillagromboló pillanatok alatt visszaérkezett a Chimaerához, és közrefogták. Pellaeon felkészült a csatára.
- Turbólézereket maximális fokozatra.
- Hívnak minket uram – mondta a kommunikációs tiszt.
A Chimaera kapitánya összefűzte a háta mögött a kezeit, majd
elgondolkodott. Egy pillanatra újra birodalmi tisztnek érezte magát,
ahogy Vader vagy Tarkin vezetése alatt megütközik a Lázadókkal, vagy
újra annak a fiatal Köztársasági tisztnek, aki megütközik a
szeparatistákkal vagy egymaga megvéd egy kereskedelmi konvojt, a
kalózoktól.
- Kapcsolja.
A képernyőn megjelent Thrawn képe. A férfi egy kapitányi székben ült, a háta mögött különböző idegen kultúrák festményei.
- Remélem tetszett a kis demonstráció, kapitány.
- Elfogadom a megadását – mondta Pellaeon.
Thrawn fagyosan elmosolyodott.
- Igen is, kapitány. Átmegyek egy űrkompban.
Megkönnyebbült sóhajok szakadtak fel a legénységből, mikor rájöttek,
hogy győztek. Gilad azonban nem volt ennyire lelkes. Valamire még készül
az admirális.

Thrawn koporsója beért a Chimaera hangárjába. Rohamosztagosok,
tisztek és TIE pilóták sorakoztak fel vigyázállásba. A levegőben pedig
kameradroidok lebegtek, amik továbbították a temetés képeit a Birodalmi
Flotta többi hajójának.
Pellaeon kiállt eléjük.
Zavarodottnak érezte magát, mint amikor a Köztársasági Haditengerészet
Akadémiáján átvette a diplomáját. Minden tekintet rá szegeződött.
Most jött rá ekkor, hogy a több ezernyi tiszt élete most rajta múlik, ő számukra a Birodalom, az állandóság.
Annyira művészien történt. Ezek voltak Thrawn utolsó szavai, miután Rukh beledöfte a pengéjét a Főadmirális szívébe.
- Koréliai vagyok, nem szeretem a hosszú beszédeket, de Thrawn
főadmirális megkövetelné, hogy elbúcsúztassam. Amikor a legsötétebb volt
a helyzet, akkor ő jött és reménysugárként mutatta az utat nekünk.
Amilyen hirtelen jött, oly hirtelen ment el.
Becsukta a szemét, próbált visszatartani egy könnycseppet.
- Egy jó ideig ő jelentette számunkra a Birodalmat és a Flottát. De mi
is számunkra a Birodalom? Nem Palpatine, nem Vader, nem Thrawn. A
Birodalom nem a csillagrombolók és a TIE vadászok – a saját mellkasára
ütött. – A Birodalom mi vagyunk. A lelkünkben él. A Birodalom egy eszme,
ezt az eszmét nem hagyhatjuk, meghal… – ekkor a torkába szorult a szó.
Eszébe jutott az asztalán lévő lézerpisztoly. – Meghalni. Ameddig mi
élünk, ameddig emlékszünk a nagyságára, ameddig marad valaki, aki
elmeséli a történetünket, addig a Birodalom nem hal meg.
A legénység egyként tapsolt. Pellaeon lenézett a Főadmirális holttestére.

A távirányítású birodalmi komp elindult a rendszer napja felé. A hajó
magában rejtette Thrawn holttestét. A dokkban lévő hangszórókból egy
ősi chiss győzelmi dal szólt, tökéletes hátteret adva az Admirális
utolsó útjának.
Mi vagyunk a Birodalom jutottak eszébe Pellaeonnak az Admirális első
szavai hozzá az irodába. Nem a Birodalmi Tanács. A flottának remény
kell, egy erős vezér.
A kompot lassan elnyelte a nap felszíne.
Itt az idő, hogy a Birodalom azzá váljon ami. Maga jó birodalmi tiszt, felkérem, hogy a legyen a társam. Átment a teszten.
Pellaeon magában bólintott, aztán befejezte a beszédét magában.
Nem csak egy felettest temetek most, vagy egy vezért. Hanem egy mentort és barátot.

Pellaeon elgondolkodva nézett a kezében lévő Koréliai brandyra. Bele
akart kortyolni, de magas rangú vendégének jelenlétébe nem mert. Ahhoz
ez a pillanat túlságosan is álomszerű volt.
- Mit gondol az ajánlatomról?
- Át akarja venni ön is a császári címet?
Thrawn megrázta a fejét.
- Nem, rendet akarok tenni a Birodalomban, megtörni a lázadókat. Sok Birodalomhoz hű erő van.
- És mi lesz a győzelem után. Ki fogja vezetni az Új Birodalmat?
Thrawn hátradőlt a székében, és körülnézett a Chimaera kapitányi irodájában. Elég fényűző volt. Az előző kapitány hagyta így.
- Nos, találunk valakit, aki méltó rá.
Pellaeon lerakta az italát az asztalra.
Talán jobb lesz, hogy ha egy jó ideig leáll az ívással.
És egy jó időre a lézerpisztolyt is elfelejti.
- Maga egy végtelenül lojális tiszt. Kiemelem a Birodalmi
haditengerészetet abból a posványból, amibe most süllyedt. Azt
megígérhettem.
Pellaeon bólintott.
- Öröm lesz ön alatt szolgálni.
- Öröm lesz egy ilyen harcostárs mellett győzni – Thrawn Pellaeon felé nyújtotta a kezét, mire a kapitány megfogta és megrázta.

Pellaeon belépett a hídra. A tisztek reményteljesen néztek rá. Pellaeon odalépett az első tisztjéhez.
- Vegyük az irányt az Ismeretlen Régió felé.
A Chimaera lassan távolodott maga mögött hagyva azt a napot, amely az Admirálisnak örök máglyául szolgált.
Ő vezeti a Birodalmi Flottát. Nem szabad gyengeséget mutatnia, és nem szabad a saját halántékához egy lézerpisztolyt szorítani.
Hogy miért?
Mert Thrawn sem tenné meg ezt.