Név: Cassius Valorum
Nem: Férfi
Faj: Ember
Kor: 45 év,
Erőérzékeny: Nem
Foglalkozás: Üzletember, egykori szenátor
Születési hely, és idő: YE. 41, Coruscant
Hát igen...
Az élet sanyarú, főleg ha arra gondolok, hogy az én ereimben egykor dicső főkancellárok vére folyik. Tarsus Valorum vére, aki megreformálta 1000 évvel ezelőtt a Köztársagot. És persze az apámé, aki elvesztette annak a vezetését. Finis Valorum, bár engem soha nem szeretett a fiaként.
Az édesanyám Carlas Hadan volt, egy befolyásos, Eridaui kereskedőcsalád leánya. Politikai házasság volt, megfogantam, az apám szemében csak a szerződés megpecsételődése voltam. Persze jó gyerekkorom volt nélküle is. Gyakran töltöttem időt a család Eridaui és Alderaani birtokain. A legjobb Coruscanti tanítók oktattak. Persze az apámnak csak akkor voltam a fia, mikor a főkancellárá választásakor valakikkel pózolnia kellett, vagy megmutatni a többi szenátornak, hogy igen is fontos neki a család szentsége.
Hat éves lehettem, amikor Finist megbuktatták. Magába roskadt, napokig nem jött ki a dolgozószobából. Innentől tovább folytatódott az egész. Nem találkoztam vele annyit, ha épp nem tanultam vagy holofilmeket néztem, valamelyik játszótéren játszottam. Ahogy idősebb lettem, gyakran megkóstoltam a különféle fűszereket és italokat.
Tizenhat évesen pedig összeverekedtem az egyik szenátor fiával. A Coruscanti rendőrség zúzódásokkal vitt haza, édesanyám hárpiaként esett nekem, Finis pedig lemondóan legyíntett, és elvonult aludni. Sokkal inkább a menekültekkel foglalkozott valamelyik nevesincs peremvidéki bolygón, mint a saját fiával. Két nap múlva épp galaktikus történelmet tanultam Ordontával, az egyik tanítómmal, amikor Valorum beviharzott a terembe, és rámparancsolt, hogy anyámmal együtt induljunk az Eridaura. Kitört a háború.
Persze az Eridaui birtokon sem törődött velem, ha csak azt annak nem vesszük, hogy egy harcmestert küldött hozzám, aki megtanított a vibrokarddal történő vívás és a célbalövés alapjaira. Ezt élveztem, nagyon. Hamarosan elég jó lettem mind kettőbe. Sokszor vadásztam néhány helyi nemes gyerekével, vagy a velem egykorú lányokat hajtottam, rangra való tekintett nélkül.
Lehetett ott pár fattyú fiam biztos...
Egy napon hallottam, hogy az apám meghalt. Én meg bosszút esküdtem, igaz nagy ívben tett rám, de mégis csak a vérem... És Valorum voltam, nem kétséges, hogy a politikai pályára lépek. Tizennyolc lettem, és felvételiztem a Coruscanti Egyetemre. Ekkora a háború már véget ért, és új rend köszöntött a galaxisra. Itt tanultam, tanultam és néha hatalmas partikat adtam az örökségemből. Persze az egyre öregedő édesanyám helyett intéztem a Valorum Szállítócég ügyeit. A tanárok gyakran kinéztek, nem csak a miatt, hogy gyakran elaludtam az órán /ez mondjuk nem volt érdekes, mert jó volt a memóriám, este elolvastam/, hanem a nevem miatt is.
De ezt megtanultam nem eltitkolni, hanem páncélként viselni. Az egyetem négy éve után hazatértem az Eriadura. Egy év múlva meghalt a szenátor, mérgezésbe. Azonnal indultam a választáson, de lecsúsztam. Marx Rydell szenátor szárnysegédje lettem. A vén csataló jól bírta. Tizennégy éven át voltam mellette, mint segéd. Persze közben voltak más dolgaim is.
Anyám meghalt, így én lettem a Valorum vagyon és a Szállítási Vállalat örököse, így annak az ügyeit kellett intéznem. Sokszor voltam távol Coruscanttól, azonban egy napon a Császár feloszlatta a Szenátust, így lecsúsztam a szenátori címről. Majd egy napon a vállalatom csak úgy csődbe ment, túl sok lett a kifizetetlen számla, ezeket mind az örökségemből vonták le.
Egyik napról a másikra egy nincstelen lettem...
A peremvidékre mentem, és a Nar Shaddán bújkáltam. A Császár műve volt, Palpatine-é. Lemertem volna fogadni, hogy az apám halála mögött is ő állt. A Nar Shaddán egy huttnak kezdtem el dolgozni, az egyik pénzmosásért felelős vállalatának lettem a vezetője, jó volt a fizetés, és persze kieszeltem a Palpatine elleni bosszúmat. A lázadókat kezdtem el támogatni, mint a Coruscanti, mind a többi lázadó sejtet. Pénzt folyosítottam nekik, eladtam nekik az Eriaduról szóló tudásomat.
Persze elbukott a Birodalom, és ami a legrosszabb, hogy nem volt közöm Palpatine halálához. Azonban most más célom van. Visszaállítani a Valorum név hírét és újra dicsőséget hozni a családomnak.
Karakter külseje: Magas, és jóképű férfi. Az arccsontja kiugró, az ajkai vékonyak, az orrát mintha márványból faragták volna. A szemében azonban állandóan valami nyájasság sugárzik, ami ha kell átcsap ragadozó kapzsiságba. Fekete haját állandóran hátrazselézve hordja. Az öltözéke egyszerű, jó szabású és makulátlan. A tartása méltóságteljes, a bal kezében mindig egy vörös grímerfából készült sétapálcát tart, aminek a belsejében egy hajlított vibropengét tart.
Karakter jelleme: A felszínen egy igazi nemtörödöm ember, de ha mögé nézzünk, egy méltóságteljes, ugyanakkor számító férfit láttunk, aki mindenben a még több pénz és politikai hatalom nyerését látja célul. Szeret másokat eszközként használni, de aggódik a biztonságukért, ha kell ő maga végzi el a piszkos munkát. Jó céllövő és harcos.