Menni, mendegélni, egy kis bantha dombra lecsücsülni...fúj.
A kellemes kis adoma egész úton a fejemben csengett. Nem a "menni mendegélni" része, hanem a bantha halom. Voltam már a Tatooine-on, láttam azokat a mocskos kis férgeket - a "kis" jelző itt eléggé irónikus volt, tessék észrevenni - és egyáltalán nem tetszettek nekem. Szőrösek, büdösek, állandóan böfögnek és ürítenek. Ha jobban megnézzük, elég sok a hasonlóság kettőnk között. Talán nyolcad részben bantha lennék? Remélem, hogy nem, mert a bantha-knál az a szokás, hogy a Tuskan Raider-ek bizony meglovagolják őket és nekem semmi kedvem nincs arra, hogy egy nyakig rongyba takart vadember kezdjen el velem szarakodni. Na de mivel egyelőre messze vagyunk attól a poros kis izétől, így vajmi kevés esélyét látom mindennek. Na de mivel időm meg lesz bőven, így amint a hipertérbe ugrott a kis hajócskám, én is elkezdtem ugrálni a dobozok között, és kipakolni az összes cuccot. Ránéztem a számlára, amit kaptam mellé: a pénzem nagy része bizony, hogy elment, aminek nem nagyon örültem. Amint végeztem ezekkel a kis dolgokkal, a pilótafülkébe mentem, ahol adatokat kerestem a Karlinus-rendszerről. Alaposan áttanulmányoztam mindent, aztán fejben összeállítottam mindent, ami kellhet a bolygón, majd mindezeket egy papírra is leírtam. Amint végeztem az összegzéssel, elkezdtem összeszedni a felszereléseket.
Tíz percbe is beletelt, mire mindent összeszedtem, de a hatás eléggé lenyűgöző lett. A jelenlegi küldetésre a Koréliai Vadász Páncélzatot vettem fel, hisz az erdős bolygón amúgy is könnyű lesz elrejtőzni, viszont a fejlett érzékelőberendezései könnyen átsegíthetnek a bajokon. Az előre kialakított övekre belefűztem a két T-6-ost, és mindegyikhez becsaptam három energiacellát is a biztonság kedvéért, bár ha ennyit kell lövöldöznöm, akkor ott már régen baj lesz. A karomra felcsatoltam a csuklólézert, a hátamra pedig felakasztottam a mesterlövész puskámat, bár az erdős környezetben nem hinném, hogy kell majd használnom. A két katonai kést beraktam a lábszárakon elhelyezett késtartó hüvelyekbe, majd rögzítettem őket. Gránátok közül csa kettőt raktam el, az is kettő sokkológránát volt, emellé betettem egy rakás drótot is, hogy könnyen kiolható csapdákat tudjak majd alkotni. A mellény jobb oldalán helyezkedett el egy kis szütyő, amibe beraktam a hőérzékelőt, egy légzőkészüléket is, ha víz alatt kell rejtőznöm a siker érdekében. Az utolsó tárolórekeszbe bele tettem egy elsősegély készletet, majd lezártam a szütyőt. Vizet nem vittem magammal, hisz lenn a bolygón elméletileg bőven találni patakokat, kaját meg tudok szerezni az erdőből, azon nem aggódok. Mire nagyjából végeztem a felszerelkezéssel, léphettem is ki a hipertérből.
A gép egy rántással jelezte hogy megérkeztünk s elmerengve figyeltem a bolygót, ahol elméletileg várakozik a célpont. Eszembe ötlött, hogy ha összesprórolok annyit, akkor ráköltök egy kis pénzt a hajó páncélzatára és a fegyverzetére, hogy mire eljön a nagy bosszú ideje a Birodalom ellen, eléggé felkészüljek. De ez...ez még várhat magára. Gépemet a bolygó felszíne felé irányítottam és bekapcsoltam a letapogatókat, életjelek után kutakodva. Legelőször a legnagyobb város felé veszem az irányt, ott valószínűleg találok néhány emberkét, akinél utána érdeklődhetek egy csúnya, rossz kis bácsinak, aki valószínűleg a bolygón tartózkodik.
Vas. 14 Nov. - 13:25:19 by Vala'na Heysta
