Golden Lightning

Schnerg Cryptonomicon hajója, egy használt YT-2400-as.

Miután felszálltunk, épp csak ki menttűnt az űrbe és Schnerg lealította az űrhajó hajtóműveit. Ezt követte, Schnerg elmondta, hogy mekkora felelősség Jedinek lenni. Illetve közölte, hogy meg akar tanítani egy trükkre.
- Részemről rendben. Csak aztán, nehogy egy végtaggal kevesebb legyen, mire Luke-hoz érünk. - Mondtam neki mosolyogva. Aztán átadta a fénykardot, amely egykor az apámé is volt. Bár miután ismét a kezemben volt, valahogy nem őröltem annak, amit utána mondott. Majd egy ládához sétált és elő vett egy remote-t.



Majd végig hallgattam, amit róla mondott. Aztán, valahogy nem újongtam mikor azt mondta, védekezzek fénykardal. Bár igazából csak azért nem repestem az örömtől, mert még egy fénykardal sem tudok bánni, nem hogy visszaverni, holmi ártalmatlan lézert...
- Ugye, nem okoz maradandó sérülést a csípős érzésen kívül? - Tettem fel eme kérdést, s miután válaszolt, hát bele kezdtem. Aktiváltam a markolatot. Pár pillanattal később, már kaptam is az első lövésemet. Ami persze a térdemet találta el. Ennek hatására térdre is borúltam. A második próbálkozásra, a kezemet találta el, ennek hatására kirepült a kezemből a markolat és ki is kapcsolódott. Szerencsémre, nem volt bajom, egy enyhe fájdalmat leszámítva. Aztán érte másztam, majd újra a kezembe vége ismét aktiváltam, közben fel is álltam. Ez úttal megpróbáltam védekezni, de most sem sikerült. Aztán mikor újra eltalált, a fenekemre lőtt. Erre a markolatot újra lekapcsoltam. Én meg úgy táncikáltam, meg futkároztam körbe-körbe, mint valami idióta eszelős srác.
-Ja, áh a fenne, vinné le ezt a masinát! - Mondtam miközben eszelősen, futkároztam össze-vissza. Végül megelégeltem mind ezt és megálltam. Megfordultam, s a fájdalommal nem törődve, melyeket közben a lövései okoztak, ismét védekezni próbáltam. Ismételten aktiválva a markolatot, próbáltam abba az irányba vinni a pengéjét, mely irányból a lézer érkezett... Ekkor szerencsémre sikerült vissza is vernem. Ezt követte a következő is, amit szintén sikeresen kivédtem. Itt kicsit kikapcsoltam a fényszabját, majd végre a remote is kicsit leállt a személyi terrorral. Majd Schnerg felé fordultam, és szóltam hozzá pár szót.
- Kissé szivatós egy edzés lehetett. Elsőre azt hinné az ember, hogy gyerekjáték, pedig, engem rendesen megszívat ez a kis nyavalyás... - Mondtam kicsit bosszankodva rajta. Aztán visszamentem újra próbálkozni...

Schnerg nem avatkozott közbe. figyelte, ahogy a tanítvány megpróbál ráhangolódni a fénykardra. A ballépések megmosolyogtatták volna a lovagot, ha ő maga nem ment volna végig ugyanezeken a próbákon, gyakran ugyanezekkel az eredményekkel. Felidézte magában a tanultakat. Eszébe jutottak a leckék, és halott mesterének biztató szavai. Ekkor döbbent rá, hogy hiányzik neki öreg mentora, és annak bölcsessége. Bárcsak megérte volna ezt a napot, gondolta Schnerg. Mikor a tanítványa tanárrá válik.
A bénázásokat megelégelve Schnerg leállította a diákját, miután látta, ahogy ismét eltalálja a zsibbasztó nyaláb. Noha eltérített pár lövedéket, Schnerg biztos volt benne, hogy ezeknek semmi köze nem volt az Erőhöz. Ez csupán a szerencsén múlott, és a fiú remek reflexein.
- A Jedinek éreznie kell, hogy minden tagját átjárja az Erő. Erő nélkül nem mész sokra a fénykardoddal. Az ellenfeleid jóval felkészültebbek lesznek egy golyóbisnál. Olyan ellenségekkel kell szembenézned, akik ellen csak az Erő fog megvédeni. Elmagyarázom, hogyan ismerheted meg az Erőt.
Schnerg sóhajtott egyet, ezzel jelezve, hogy még gyorsan átgondol mindent, amit el akar mondani.
- Az Erőre fogékony emberek - mint amilyen te is vagy - rendelkeznek egy bizonyos hatodik érzékkel. Egy belső hanggal, ami megmondja nekik, hogy bizonyos helyzetekben mik várhatóak előre. Nyilván találkoztál már ezzel a jelenséggel, amikor gyors reflexeid voltak. Azok nem csak reflexek ám. Beleláttál egy picit a jövőbe. Tudtad, mi a következő helyes lépés. Tudtad, hogy mit kell tenned. Erre a hangra kell hallgatnod. Csöndesítsd el az elmédet! Ne foglalkozz semmivel, csak koncentrálj! Koncentrálj erre a belső hangra! Halld meg, amit mond! Hallgass az Erőre, és hunyd le a szemed! Bízz az Erőben, Seth, és úgy próbáld meg hárítani a lézereket! - utasította Schnerg a diákját, majd hátrébb lépett, és intett, hogy kapcsolja be a fénykardját. Ideje volt újra próbálkozni.

Az újabb próbálkozásaim során is bénáztam, de azért megint sikeresen kivédtem pár lézert, lövést. Majd Schnerg leállította a próbálkozásaimat. Nyílván azért, mert nem bírta elnézni a szerencsétlenkedésemet. Ezt követte az ő bölcsességet sugalló szavai. Aztán igyekezte elmagyarázni, hogyan is ismerhetem meg az erőt. Majd mikor elmondta, a módszer lényegét, mellyel az Erőre hallgathatok, intett, hogy kapcsoljam be a fénykardomat. Én azonban előtte picit, mást terveztem a hallottakat végig gondolva.
~ Ez valóban érdekes dolog... Érdemes megpróbálni. Sőt minél jobban rá kell hangolódnom az Erőre. Aztán eggyé kell válnom vele... Akkor rajta pajtikám... ~
Íg hát bólintottam, az intelmei után, és letetem a földre magam elé a fénykard markolatomat, mely ki volt kapcsolva. Aztán ellazultam és lehunytam a szemem. Ez után igyekeztem kiüríteni mindent a fejemből. Persze ez nem volt könnyű, mert időnként bevillant pár kosza gondolat. De egyszer csak érezni kezdtem valamit... Majd a szemem világát kihagyva az egyenletből, próbáltam, a nélkül a gyakorlatra felkészülni, és amikor eljön az idő, megtenni, amit kell... Kezdtem érezni magamban, hogy képes vagyok rá, hisz már korábban is sikerült... Igaz, az spontán jött elő, de akkor is sikerült... S közben, próbáltam egyre csak elmélyülni és koncentrálni, míg el nem jő az alkalmas pillanat és aztán használni a fénykardot is… Próbáltam meghallgatni, amit az Erő akar nekem mondani, már csak az a kérdés, mit érek el vele most…

Schnerg Cryptonomicon és Seth Shan

Seth próbálkozásai eredményt értek el. Innentől már kezdett ráérezni az Erőre, és ha próbálkozott jóval több lézernyalábot tudott kivédeni. A dolgok jól alakultak, azonban hirtelen kékes derengés jelent meg Schnerg mellett. Szellemszerű alakjában Yoda Mester jelent meg.
- Üdv, Shan. Yoda vagyok - mondta. - A fiúban megvan az Erő. Akárcsak az Őseiben, benne is erősen jelen van. Nagy lehetőségek rejlenek benne. Jól végzed a dolgod, ijfú Padawan - nézett Schnergre, majd kis szünet után újra folytatta.
- Hozd el őt minél előbb Luke-hoz. Számodra új feladata van az ifjú Skywalkernek. Ha ideértek mindent megtudsz - ezzel meghajolt, majd eltűnt.

Schnerg érezte, ahogy a fiú az Erőt használja. Látta, ahogy visszapattintja a lézereket. Egy intéssel jelzett neki, hogy befejezheti. Látta Seth arcán, hogy elégedett a munkájával. Valóban olyan képet vág, mint akit megérintett egy új világ szele.
- Nagyon jó, Seth. Megéreztem, ahogy az Erő szétáramlik benned. Megtetted az első lépést a Jedivé válás felé.
Ekkor bukkant föl Yoda, és közölte, amit közölt. Schnerg morgott magában, amiért csak így megjelent a fiú előtt, és ezzel újabb kérdéseket ébresztett benne. Ezeket pedig a lovagnak kellett megválaszolnia.
- Ő Yoda volt. A Régi Köztársaság idején ő volt a Jedik vezetője, és az eddig leszűrtek alapján Luke Skywalkert is ő képezte ki. Azért láttad így, mert képes megjelenni a túlvilágról, szellemként. Yoda már régebben elhunyt. Az Erő még ezt is lehetővé teszi, Seth.
A remote visszalebegett a helyére, és kikapcsolta magát. Schnerg viszont előre lépett, levette a derekáról a fegyverét, és bekapcsolta.
- Aktiváld a pengét, Seth! - utasította a tanítványt. - Még nem megyünk el. Előbb még átvesszük azt, amit eredetileg is be akartam neked mutatni.
Két kézzel megfogva a fénykard markolatát maga elé emelte. Intett a tanítványnak, hogy jöjjön közelebb, és álljon be mellé, ugyanebben a pózban, kellő távolságot tartva.
- Egy valamit fontos leszögezni már az elején. Nem mindenki Jedi, aki fénykardot használ. Léteznek gonosz fénykardforgatók is, akik az életedet akarják kioltani a fegyverükkel. A Jedik ezért fejlesztettek ki hét vívóstílust, hogy fel tudják venni a harcot a galaxis valamennyi ellenségével. Ebbe beletartoznak az ellenséges Jedik is, akiket Sötét Jediknek hívunk. Nem tartom valószínűnek, hogy a kiképzésed elején találkozni fogsz akárcsak eggyel is, de nem árt az óvatosság. Ezért tanítlak meg arra, hogyan forgasd a fénykardodat, hogy legalább minimálisan megvédhesd magad tőlük. A feladatod annyi, hogy utánozd a mozdulataimat. Megtanítom neked az első stílus alapmotívumait.
Ezután Schnerg lassan, követhetően vágott egyet maga elé, és ezután elvégzett még néhány vágást. Ezután visszaállt a tanonc mellé, és intette, hogy most ugyanezt egyszerre fogják csinálni. Schnerg megkezdte a mozdulatsort.

Láthatóan sikert arattam, azzal, hogy az erőt hívtam a segítségemre. Ezt követve, felvettem a fénykardot, aktiváltam, aztán egymás után sorról sorra vertem vissza a lézereket, különösebb nehézségek nélkül. Majd a tanítóm kezdeményezésére abba is hagytam. Aztán nem sokra rá megjelent egy kicsi kék fényekben pompázó és átlátszó szellem is. Aki Yoda-ként mutatkozott be. Majd elmondta, milyen erőteljesen jelen van bennem az erő, meg szólt, hogy siessünk Luke-hoz is...
~ Na ez meg ki volt? Ez is a kiképzésem része lenne? ... ~
Ezen kérdéseken kívül még számos másik merült fel bennem. Melyekre az után, hogy a Yoda szellem eltűnt, Schnerg adott választ. Figyelmesen haladtam a magyarázatát is és memorizáltam mindent, amiket mostanában megtudtam, valamint az éppen elhangzottakat is. Egy bólintással jeleztem, hogy megértettem, a magyarázatát, meg aztán, most nem is volt sok kedvem beszélni...
Ezután továbbra is igyekeztem az Erőre hangolódva cselekedni. Snhnerg a fejébe vette, hogy egy alap fénykard forgatói stílust tanít nekem. Melyet illetően arra következtettem, hogy ezt mindenki ismerheti, aki Jedi vagy Sötét Jedi lenne.
Aztán aktiváltam újra a fénykardom és elkezdtem utánozni a tanítóm minden mozdulatát. Először egyet hasítottam magam elé, majd jött a többi várás is....

Schnerg egy órán át gyakorolta a mozdulatokat diákjával, majd mikor már látta, hogy nincs gond a sebességgel és a pontossággal sem, tartottak egy szusszanásnyi szünetet. A lovag igyekezte pontosítani a tanonc minden mozdulatát. Átvette vele a támadási pontokat is (fej, a két láb és a törzs két oldala). Ezután magyarázni kezdett.
- Ezt a formát úgy hívják, shii-cho. Ez az alap fénykardvívási forma, melyet minden diák - Jedi szakzsargonban padawannak hívjuk a tanítványokat - megtanul. A mesteri szintre emeléséig sok-sok év gyakorlásra lesz szükséged, de ha szerencséd van, nem ez lesz az egyetlen stílus, amit elsajátíthatsz. A shii-cho ugyanis messze nem a legtökéletesebb. A lézerek visszaverésére alkalmas ugyan, de a fénykardforgatók ellen nem nyújt túl hatékony védelmet. Ezt a stílust még akkor fejlesztették ki, amikor nem voltak Sötét Jedik. Az pedig már nagyon régen volt.
Schnerg mosolyogva kapcsolta be újra a fénykardját.
- Kapcsold be a kardod! A feladatod az lesz, hogy kivédd a csapásaimat. Csak az általunk begyakorolt támadásokat fogom haszni, neked pedig azokat a védekező beállásokat kell felvenned rá, melyeket átvettünk. Vedd fel a kezdő beállást!
Miután ezt Seth megtette, Schnerg megindította a begyakorolt támadásokat, a begyakorolt testrészekre célozva.

Egy kemény órán átgyakoroltam a tanítóm útmutatásával a mozdulatokat. Ennek eredménye kép, sikeresen tudtam tartósan megfelelően fokozni a sebességem és a mozdulataim pontosságát is. Ezt követve, tartottunk egy kis pihenőt. Aztán átvetünk még támadási pontokat a test különböző pontjaira is. Ezt követte egy hasznos magyarázat is. Melyben elmagyarázta nekem, milyen stílust is tanít, amivel kapcsolatban mosolyogva feleltem.
- Nos talán hamarabb is remek fénykard forgató lesz belőlem, mint pár évtized. Ami a fénykardforgatási stílusokat illeti, még szeretnék is megtanulni párat ezen kívül. De azért ez a Shii-Cho stílus remek alapozó a számomra.
Majd ezt egy mosolygós kijelentés követte Schnergtől, aki bekapcsolta a fénykardját. Majd azzal a frappáns helyzet elé állított, hogy most egymáson gyakoroljunk. Persze, először azt hittem, csak viccel. De pillanatok alatt rájöttem, hogy nem így van. Így hát hamar megnyugodtam, majd röviden kérdeztem tőle ez ügyben.
- Remélem, óvatosan gyakorlunk, nem szeretnék megválni egy végtagomtól sem, nem is beszélve az egyebekről. - Mondtam neki mosolygós fintorral az arcomon, Aztán aktiváltam a fénykard markolatot. Majd felvettem a gyorsan a kezdő pozíciót, amit gyakoroltam, s felkészültem a támadásokra is. Persze Schnerg nem habozott, rögtön megindította a megbeszéltek szerinti támadásait. Ennek eredménye kép, azonnal viszonoztam a támadásait a megfelelő védekezésekkel és hárításokkal. Igyekezve távol tartani magamtól a fénykardját.

Miután Schnerg látta, hogy tanítványának már mennek a mozdulatok, úgy döntött, hogy begyorsít. Tempóját fokozta, ezért a tanítványának is be kellett gyorsítania. Itt több mozdulatot is elrontott, de szerencsére a lovag nem vágta meg egyszer sem. Az egész helységet megtöltötte a sistergés és zümmögés vihara, miközben a hőmérséklet megnőtt és mindenhol ózonszagot lehetett érezni. A hangos összecsapások eleinte megijeszthették a tanítványt, aki még nem volt hozzászokva a fénykarddal való bánásmódhoz. Például rájöhetett, hogy a fénykard majdnem súlytalan, és ezért nagyon könnyű vele hadonászni.
A későbbiekben a görcsösség eltűnt a mozdulataiból, és már egészen belejött a támadások kivédésébe. Mikor a két harcos fénypengéje összeért a levegőben, Schnerg elhúzta onnét a kardját, és ügyesen megforgatta. Ezúttal ő vett fel védekező pozíciót.
- Az Erő segítségével képes vagy előre megérezni ellenfeled lépéseit, ezért jobban odafigyelhetsz a gyenge pontjaira is. Ha elég ügyes vagy, könnyedén a magad előnyére fordíthatod a küzdelmet, és a hátrányból előnyt kovácsolhatsz. Most neked kell támadnod. Vess be minden tanult motívumot ellenem, ne fogd vissza magad!

Schnerg, észre vehette, hogy már egész jól csinálom a mozdulat sorokat, mert begyorsított. Így hát én is felvettem a tempót és igyekeztem vele összhangba kerülni a vívás alatt. Mikor felgyorsítottam én is, észre vettem, hogy több mozdulatot is hibásan hajtottam végre. Melyeket menet közben próbáltam gyorsan korrigálni. A párbajgyakorlás közben az egész helységet megtöltötte a víváskor keletkező sistergések, zümmögések és fény villanások özöne, s kissé a hőmérséklet is megemelkedett. Ennek hatására kisé megijedtem, hiszen, még ez előtt nem harcoltam ilyen fegyverrel sem. A harc közben éreztem az ózon illatát is. Azonban a fénykard használata közben tapasztaltam meg, hogy milyen könnyed az egész fegyver... Szinte alig volt súlya, ami azért is találtam furcsának, mert egy ilyen eszközben, nyílván sok műszaki berendezés található meg. Ahogy egyre inkább elmélyedtünk a párbajban, a félelmeim és az ijedségem is megszűnt. A vívásom is egyre könnyedebb és lazább lett vívás alatt. Egyszóval, minél többször csináltam az egészet, annál jobb és jobb lettem benne. Majd hírtelen, felcserélődtek a szerepek is. Ő felvette a védekező pozíciót, majd elmondta, mi is következik. Erre röviden reagáltam szóban.
- Értelek. Akkor bevetek mindent, amit tanítottál, és amit az Erő is lehetővé tesz a számomra. - Itt elmosolyodva folytattam. - Rendben, akkor nem fogom vissza magam!
Ezt követően, rögvest támadásba lendültem. A korábbi gyors tempóval támadtam Schnergre, aki persze védekezett is. Közben az elmében azon voltam, hogy használva az Erőt, segítségemre legyen a küzdelmünk során. Valamint arra is törekedtem, hogy meglepjem a küzdelem alatt Schnerget is....

Schnerg a profi kardhasználatról tartott előadást diákjának. Minden támadást fél kézzel védett ki, és ahogy azt Seth megfigyelhette, végig egy helyben maradt, míg az ifjabb tanoncnak mindig körbe kellett táncolnia, hogy új pontokról támadjon, de hiába. Schnerg állta a sarat, de felfigyelt diákja meglepetés támadásra. Ez a lépés kényszerítette rá, hogy hátráljon, de ha már meglepetés támadással jön elő az ellenfél, akkor a lovag meglepetés győzelemmel zárja a már igencsak elhúzódó párbajozást.
A fénykardok összeakadtak a levegőben. A sistergő narancs és kék penge találkozási pontján vakító fény volt látható, így Seth a szeme védésével volt inkább elfoglalva, mint azzal, hogy figyeljen. Schnerg erre gyorsan kikapcsolta a fénykardját, mire a súlyával rátámaszkodó, az ő kardját lenyomni akaró Seth előre elesett. A fejét szerencsére nem verte be, de a fénykard kiesett a kezéből. Schnerg gyorsan bal kezébe hívta Seth apjának örökségét, és életre keltette a kék pengét. Az éppen felállni készülő Seth nyakához emelte.
- Ha nem vigyázol, akár a saját fénykardoddal is elvehetik az életedet - mondta, majd kikapcsolta. A markolatot visszaadta Sethnek, majd a deaktiválása után a derekára csatolta vissza saját fegyverét.
- Most már megismerkedhettél az alapokkal. Megnyílt előtted az Erő, képes lettél alapszinten kezelni a Jedi fegyvert. Most már tudod, hogy pontosan mit tudunk neked ajánlani, és a későbbiek során sokkal többet is megtanulhatsz a mestereidtől. Úgyhogy újra megkérdezem: velem tartasz-e Skywalker parancsnokhoz, hogy a Jedik útját járhasd?

No a kedves párbajozó társam, a technikai kivitelezésével és azzal, ahogy azokat kivitelezte, profizmusát akarta érzékeltetni... Sajna míg ő egy helyben maradva védekezett, addig nekem gyakran kellett helyet változtatnom a mozdulatok kivitelezéséhez.
~ Hogy a fene vinné el. Látszik rajta, hogy éreztetni akarja velem, az erőviszonyok és a tapasztaltság közti különbségeket. Majd még úgy is eljön az az idő, mikor én is legalább ilyen magabiztos profizmussal küzdők majd. Sőt remélhetőleg majd még jobban is, mint Schnerg... De addig is még sokat fogok tanulni. Nagyon sokat.... ~
Futottak át eme gondolatok az elmémben, a harc közben. Azonban menet közben rájöttem az Erőnek köszönhetően is, hogy felfigyelt a meglepetés támadásomra. Persze ezzel sikerült hátrálásra késztetnem, melynek kicsit örültem is. De naná, hogy ebből is megleckéztetés lett a vége. A fénykardjaink összeakadtak a levegőben. Próbáltam kiszabadítani az enyémet, de nem sikerült. A sistergő kék és narancsszínű pengék találkozási pontjánál, vakító fény keletkezett, mely váratlanul is ért. Ennek hatására a bal kezemet némileg felszabadítva, próbáltam védeni a szemem az erős fénnyel szemben. Majd váratlanul Schnerg kikapcsolta a fénykardját. Melynek köszönhetően, az általam a támadásom során kifejtett erő magával sodort. Így előre estem az erőkifejtésemnek köszönhetően, főleg, hogy nem volt ellentétes erő, ami visszatartsa az esésem. A markolatom az esés közben kikapcsolt, így nem sérültem meg. S a markolat az esés alatt ki is esett a kezemből és a nélkül értem földet. Az esés során, a hátamra érkeztem, mert közben sikerült gyorsan megfordulnom, közvetlen a markolat elvesztése után. Az esés miatt, kicsit fájt a hátam, de semmi komoly nem történt velem. Majd aztán láthattam, ahogy Schnerg a kezébe hívja apám örökségét és aktiválta. A kék színben pompázó pengét a nyakamhoz szegezte, miközben én épp felálltam volna. Persze, azért vigyázott, mert nem sérültem meg. Majd építő kritika gyanánt le is cseszett, hogy jobban is odafigyelhetnék és vigyázhatnék magamra. Miután kikacsolta apám fénykardját, felálltam. Aztán ő visszaadta az apám markolatát a kezembe. Aztán derekára csapolta a fegyverét. Aztán újabb szavak következtek. Szavait figyelmesen hallgattam. Erre persze válaszoltam is.
- Nos köszönöm a tanulságos leckéket... Ígérem, megfogadom őket, és vigyázni fogok. - Itt kicsi megálltam. S újra végig gondoltam az elmúlt időszakokat a mai napból. Majd újra folytattam. - Hát rendben van. Veled tartok az utadon. Meg akarom ismerni az Erőt, és még sokat akarok tanulni róla. S a legjobb akarok lenni benne idővel.

Schnerg megkönnyebbülten sóhajtott. Elégedetten mosolygott Sethre, és megveregette a vállát. Örült, hogy végre egy kicsit pihenhet a fiú, és ő is. Elég volt az edzésből.
- Tudom, és ha keményen tanulsz, sokra fogod vinni. De jegyezz meg valamit: az egód semmiképpen sem lehet nagyobb az erődnél. A Jedi számára végzetes lehet, ha túlbecsüli magát, vagy alábecsüli az ellenségét. Sosem hozhatsz hirtelen döntéseket; igyekezz mindig megfontolt és higgadt maradni. Az ellenség azt akarja, hogy légy dühös. Hogy összezavarodj. Hogy vakítson el az indulat. De neked felül kell kerekedned az érzelmeiden. Most pihenj egy kicsit, nemsokára jövök a fejtágítás folytatásával.
Mondta a fiatal Jedi, majd belépett a pilótafülkébe, és beállította a koordinátákat a Home One-ra, hogy a nagy hajóhoz közel törhessenek ki a hipertérből. Ezután visszatért Seth-hez, és folytatta az utolsó kiselőadását.


//Folytatás a Home One-on!//

Schnerg megvakarta a fejét. Azt tudta, hogy új feladatot fog kapni, de azt nem, hogy azonnal és ilyen mértékűt. Persze már az elején megértette, hogy a végeredmény egy újabb Jedi felkutatása lesz, de ezúttal nem csak egy jelölt, hanem egy már aktív, túlélő Jedi felkutatása a cél.
- Jól van, értem - mondta Schnerg. - Egyéb információ, melyről tájékoztatva kell lennem? - kérdezte az ifjú lovag, majd várta a továbbiakat. Közben azon gondolkodott, hogy vajon Luke mire fogja tanítani Seth-et?

Schnerg Cryptonomicon

Madine tábornok végighallgatta rövid feleleted, majd egy adathordozót adott át neked.
- Ezen rajta van, hogy hova kell mennie, megtalálja rajta az emberei adatlapjait és egyéb információkat. Egy Ghtroc 720-as várja önt, amint kidokkolt. Azon a hajón vannak az emberei. Maga a saját hajójával utazik, míg ők azon. Oh és az adathordozón van egy üzenet Skywalker parancsnoktól. Javaslom minél előbb nézze meg. Fontos - mondta, majd várta, hogy tegyél fel még kérdéseket. Ha nem tettél ilyet akkor elköszönt és elhagyta a hajót.

Az ifjú Jedinek több sem kellett. Miután búcsúzóul meghajolt a tábornok előtt, aki tisztelgéssel köszönt el, már sietett is a műszerfalhoz. Útközben beugrott a raktárba, ahol váltás ruhái voltak. Magához vett egy direkt sivatagos bolygókra kifejlesztet világosszürke dzsekit, egy fekete pólót, egy pár sötétbarna csizmát és egy világosbarna nadrágot. Mikor végre elért a lejátszóhoz, rácsatlakoztatta az adathordozót, és elindította a lejátszóprogramot. Közben pedig megszabadult izzadt gönceitől. Nagyon érdekelte, hogy mit akar neki üzenni Luke. Eldöntötte, hogy amint vége az előadásnak, még gyorsan lezuhanyzik indulás előtt.

Schnerg Cryptonomicon

Az adathordozó elindítása után megjelent néhány információ a Tatuinról, majd hirtelen Luke holografikus mását láttad meg.
- Üdvözöllek, Schnerg. A feladat amivel megbíztunk nagyon fontos. Mióta elmentél több mindent megtudtam a célszemélyről. A Jedi akit keresel olyan információk birtokában van, amelyek segíthetnek újjáépíteni azt, amit a Sithek elpusztítottak. Ez mellett pedig a Köztársaság visszafoglalhatja Coruscantot az ő információit felhasználva. Azonban ez lesz a dolgok könnyű része. Egy ideje figyelemmel kísérjük a régi Jediket, próbáljuk felkutatni őket, de eddig az összes akire rábukkantunk már halott volt. Volt akivel fénykard végzett. Légy résen. Úgy néz ki egy sötét jedi vadászik ránk. Sok szerencsét - mondta, majd meghajolt és az adás lekapcsolt.

A Sötét Jedik megemlítésére a fiatal Jedi megvakarta borostáját. Arra gondolt, hogy talán a Birodalmi Inkvizíció emberei eredhetnek a túlélő Jedik nyomába, hiszen legjobb ismeretei szerint az inkvizíció tagjai maguk is Erőhasználók. Valami nagyon nem tetszett neki ebben az egészben. Úgy érezte, veszélyes feladatot kapott. De hát ez is egy munka, nyugtatta magát. Elment, hogy lefürödjön, majd átöltözzön. Beállította a hajó koordinátáit a Tatooine koordinátáira, és beléptette a Golden Lightningot a hipertérbe. Eléggé kipihentnek érezte magát. Fűtötte az izgalom. Felöltözött, és utána visszatért a vetítőhöz, hogy átböngéssze a maradék adatokat és felépíthesse a stratégiát, már ha szükség lesz ilyesmire. Egy gonosz politikust kell eltávolítania. Naná, hogy szükség van stratégiára!

Schnerg Cryptonomicon

A hajód minden gond nélkül elindult a Tatuin irányában, és a másik hajó is ugyanígy tett. Az adatfájlok megnyitása után hamar megtaláltad a főbb utasításokról szóló részt.
- Madine tábornok vagyok. Mint már mondtam bányászként fognak beépülni a tydirium érc lelőhelyéhez. A bolygóra érkezve az Anchorhead nevű városban szálljanak le. Ez Mos Eisleytől délre található. Itt jelentkezzenek a bányászmunkára. Kapnak egy-egy kézifegyvert, hogy meg tudják védeni magukat a sivatagban. Ha bekerültek, akkor előbb utóbb Lady Valarian is eljut oda. Valószínűleg Lando és Cregan is vele lesznek. Legyenek figyelmesek és óvatosak. Próbáljon nem lelepleződni. Könnyen lehet, hogy aki a többi jedi haláláért felel most Ocheronra vadászik. Sok szerencsét, és jó küldetést. Oh és még valami. Ne bízzon senkiben, csakis a Jediben. Jó utat - ezzel be is fejeződött a bejegyzés.
Ekkor a hajód jelezte, hogy megérkeztetek, majd kilépett a hiperűrből. A bolygó előtted teljes mértékben sivatagos volt. A rendszer hamar jelezte, hogy hol találhatóak városok, és a betáplált koordinátákkal azt is tudtad, hogy melyik város a célpontod. A veled utazó szállítóhajó már megkezdte az ereszkedést és irányt vett Anchorhead felé.

- Köszönöm a dicséretet. - Mondtam neki mosolyogva. Közben én is leültem az asztalhoz és hozzá láttam a krémleveshez is. S aztán jött az a kérdés, menyre még a Corellian kikötőjében azon a szállító hajón választ kaphatott volna, ha pár perccel előbb érkezett volna... Aztán pár kanál leves után válaszoltam neki.
- Nos még Corellian-on tanultam ki a szakács mesterséget, nekem ez a hívatásom... Legalábbis addig míg te is fel nem tűntél. Sőt, mikor először találkoztunk pont aznap a munkából hazafelé botlottam Stoln Almock kapitányba és csapatába, aztán meg jöttél te is... - Itt kicsit megálltam, és ismét ettem a levesemből, majd folytattam. - Amúgy szeretek főzni, és még ha az Erő utját is kell járnom, nem hagyok fel a szakácskodással sem. Főleg, hogy a munkahelyemet is csak úgy otthagytam... De szerintem még sokat fogok tudni főzni is. S amint végeztünk a kalandunkkal, szeretném meglátogatni a nagybátyám és a feleségét, hogy rendesen elköszönjek tőlük egy időre...
Itt fújtam egyet, majd befejeztem a levest és rátértem a citromos csirkémre... Aztán Schnerg utolsó kérdése kissé ledermesztett, látni lehetett rajtam, hogy ez komoly érzelmeket és emlékeket idéz fel bennem, amelyek, tele vannak fájdalommal, és szenvedéssel, meg még több vegyes érzelmekkel... A titokzatos maszkos piros színű férfiról nem is beszélve, akit utoljára láttam, egy cselekmény kíséretében... Nagyot sóhajtottam, aztán nekiláttam a magyarázatnak...
- Tudod, erről nem szívesen beszélek, mert sok fájó sebet tépne fel... - Itt megálltam és a szememből elkezdett könny csordogálni... - Azóta álmodom a szüleim halálának napjáról, mióta meghaltak nyolc évvel ezelőtt. Talán mert mondani akarnak nekem valamit, az Erő által, vagy mert még nem dolgoztam fel a tudatom mélyén az elvesztésüket, csak elfojthattam. De az utolsó álmom volt az eddigi legfurább, nem csak a szüleimről álmodtam, akik mintha valamit üzenni akarnának nekem, de egy fura alak is megjelent az álmomban, ahogy harcolt egy nagy űrhajó hídján egy csapat Jedi lovag ellen, akinek a vezetője egy nő volt kétélű sárga élű fénykardal, aztán egy robbanás történt. Melyet egy másik szomszédos hajó idézett elő, aztán jött a nagy robbanás és itt véget ért az álmom... - Közben végig könnyek csordultak ki a szemeimből, miközben meséltem, bár bőgni, konkrétan nem kezdtem el... Látszott, rajtam, hogy még mindíg nagyon fáj vissza gondolnom a szüleim elvesztésére is...

//Előzmények: Home One//

Schnerg figyelmesen végighallgatta a fiút, és eszébe jutott, hogy Sethből akkor is lehetne valami, ha valami oknál fogva nem folytathatná a jedi-tanulmányait. Jó szakácsokra mindig szükség van, hisz jókat enni mindenki szeret. Az ifjú lovag megtapasztalhatta, hogy tud valamit a fiú. Ezt persze nem tetet így szóvá, inkább csak hevesen bólogatott, és nem győzte dicsérni a főztjét.
A látomásokkal kapcsolatban már más arckifejezést vett fel. Elmélkedett, hogy vajon mi válthatta ki ezeket? Az Erő sajnos bonyolultan működik. Hogy mit miért tesz, arra nem nagyon akadt válasz. Még legbeavatottabb ismerői sem ismerik minden titkát. Elég baj ez.
- Tudod, a látomások az Erő megnyilvánulásai, és sajnos nagyon sok mindent jelenthetnek. Van, hogy előre jeleznek egy jövőbeli eseményt. Mások szerint a múltat mutatja. De előfordult olyan is, hogy a jelen párhuzamos történéseit láttatja velünk, más bolygókról. A látomás nem mindig valós, gyakran csak szimbólum értéke van. Akárhogy is, éppen kapóra jön. Az egyik ok, ami miatt a Dantooine-ra viszlek, az a történelem tanulása miatt van.
Itt szünetet tartott, majd folytatta, miután lenyelt egy ízletes falatot.
- Nagyon régen, úgy négyezer évvel ezelőtt, létezett ott egy jedi kiképzőközpont, ami több, ma már híresnek számító lovagot adott a rendnek. Sajnos a sith lordok megtalálták, és lerombolták, kiirtva ezzel az akkori jedik legnagyobb százalékát. Ott fogunk tölteni egy csomó időt, amíg meg nem tanulod a tárgymozgatást.

Az étel fogyasztása közben, figyelmesen hallgattam Schnerg szavait, és arra is felfigyeltem, hogy mekkora sikert aratott nála a főztöm is...
Látszott rajta, hogy az álmaim, nem egy egyszerű eset, ahogy azok értelmezése sem... Majd végül válaszoltam is.
- Nos valóban nehéz ki ismerni az ilyesmit, de nem lehetetlen. S az, hogy a történelem tanulása miatt is megyek a Dantooine-ra, nem okoz gondot, mert a történelmet is szeretem, és szívesen ismerem meg a régi korokat és azok nagy alakjait. Ki tudja, talán, annak ellenére is találunk ott valamit a történelem egy szeletéből, hogy porig rombolták a helyet...
Ezután tovább ettem az ételt, , mire már majdnem befejeztem azt. Aztán mosolyogva válaszoltam ismét, az ifjú lovag utolsó szavaira.
- Akkor nem fogunk unatkozni, mer keményen edzek majd. S ha már ott vagyunk, lehet, hogy többre is bukkanhatunk, mint pár mende monda... - Itt megálltam az evéssel és letettem az evőeszközt, majd folyattam. - Úgy érzem, ott is rálelhetek majd valamire, mi hozzám is kapcsolódik, vagy a családomhoz...

- Valóban - mondta Schnerg. - De mielőtt még továbbrobogunk, először mesélnem kell neked a jedik legveszélyesebb ellenségeiről, a sithekről. A történelemleckék további megértéséhez elengedhetetlen, hogy tudd, kik is voltak ők. Többször is említettük már őket, de sokat nem tudhatsz még róluk.
Egy falat lenyelése után folytatta.
- Az első sithek a jedi rendből kivált, sötét ösvényekre tévedt lovagok voltak. Jedik, akik nem hittek többé a tanításainkban. Béke helyett haragot szítottak, harmónia helyett káoszt, egyensúly helyett zavart keltettek, és ami a legfontosabb: az Erőre ajándékként; fegyverként tekintettek, melyet saját céljaikra kell felhasználni. Ez sok-sok ezer évvel ezelőtt történt, és bár a jedik sokszor legyőzték a sitheket - legutóbb Luke iktatta ki őket -, mindig megtalálták a módját annak, hogy jelentős pusztítást vigyenek véghez a galaxisban. Igen, az uralkodó és Darth Vader is sithek voltak. Egyszerre csak kettő lehet belőlük: egy mester és egy tanítvány. A tanítványból pedig csak úgy lehet mester, ha saját fénykardjával végez a korábbival. Utána neki is lesz egy diákja, aki egy napon fölé kerekedik, és kezdődik elölről az ördögi kör. A mester az, amelyik viselheti a "sith sötét lordja" titulust.
Újabb falat, utána újabb szöveg következett.
- "Mi a különbség egy sötét oldalra bukott jedi és egy sith között?" teheted fel a jogos kérdést. Nagyon is sok. A sitheknek megvan az a képességük, ami a sötét jediknek nincs: képesek táplálkozni az érzéseidből. Ha harag van benned, felhasználják ellened. Ha gyűlölködsz, el tudják érni, hogy magadat gyűlöld a legjobban. Ha nagy az egód, akkor a földbe tipornak. Egy sötét jedi csak a saját gyűlöletéből tud meríteni, és ez egy idő után meg is őrjíti. De a sithek a te sötét oldaladból fakasztanak maguknak erőt. Ezért tanítunk téged arra, hogy uralkodj az indulataidon, és az érzéseiden. Sokkal nehezebb harcolni ellenük, és csak egy igazi, képzett jedi tudja legyőzni őket. Úgyhogy hálát adhatsz az égnek, hogy jelenleg egy sincs közölük, aki megkeserítené az életünket. A jelenlegi rend önmagától nem lenne képes elpusztítani két sithet.

Nagy figyelemmel kísértem, Schnerg szavait, ebéd fogyasztás közben. S ezek a Sith-ek fel is keltették az érdeklődésem, a témában is. Ekkor jutott eszembe Az álmomban megjelent maszkos férfi piros színű fénykardjával, aki egy űrhajó hídján harcolt egy nő vezette Jedi csoport ellen...
~ Ha valóban ilyenek a Sith-ek, akkor talán az a fickó is Sith lehetett, akit álmomban láttam? Talán több is kiderül majd róla hamarosan... ~
Futott át a gondolat a fejemben, miközben a fiatal Jedi lovag barátom elmesélte, miben is különbözik egy Sith a Sötét Jediktől. aztán végül nem bírtam megállni és tovább firtattam a Sith kérdést is...
- S mond mi van abban az esetben, ha a Sith-ek fegyverét saját maga ellen fordítjuk? Ha jól értettem mindent akkor a Sith-ek képesek felhasználni és mások negatív érzelmeiből Erőt meríteni, és mi van, ha ugyan ezt egy Jedi is megteszi, csak pozitív érzelmeket használva fel, a negatívak helyett? - Tettem fel egy érdekes elképzelésem gondolatmenetéről szóló kérdésemet, ami, lehet, hogy jobban beválhatna, mint a Jedi eddigi próbálkozásai a Sith-ek ellen...
Aztán eszembe jutott, amiket már korábban is hallottam a születőben lévő Jedi rendel kapcsolatban is. Majd még ezt is felvetettem, mielőtt Schnerg válaszolt volna a korábbi kérdéseimre.
- S mielőtt még a kérdéseimre választ adnál, van itt még valami... Korábban már Te is említetted, hogy az új rendben már lehet szó a családról, és a szerelemről is, meg ehhez hasonló érzelemben gazdag dolgokról is... Mely azt súgja, számomra, hogy régen, ezek tiltott dolgok voltak. Melyből arra következtethetek, miszerint a Régi Jediknek érzelmektől mentesen kellett harcolniuk, nehogy azokat a Sith-ek felhasználhassák ellenük. Vagyis ezek szerint bármi, ami érzelmi kötöttséget, vagy érzelmi ragaszkodáshoz vezetett, nekik tiltott volt... Nos ha ez most is így lenne, akkor én nem kérek a Jedi létből, mert nem tudnám magam elképzelni, ezen számomra fontos érzelmek nélkül... Ettől vagyunk emberek... S ha jól emlékszem a történelem óráimra, akkor a Jedik történelme körülbelül egy idős lehet a Köztársaság születésével... S valószínűleg valamivel később váltak ki ebből a rendszerből a Sötét Jedik is... S véleményem szerint Mind a Jedik, mind a Sith-ek és Sötét Jedik, rossz irányból közelítették meg ezt az egész Erő dolgot. Én úgy gondolom, hogy nem az Erő, ami jó vagy Rossz, hanem azok akik azt használják. Nem hinném, hogy az Erőnek pusztán két oldala lenne...